Dél volt,kánikula és nagy forróság kínozta az egész várost.Szinte senki nem mászkált az utcákon, mindenki bent hűsölt a nappaliban (vagy aki tehette, az a hűtőben XD).De egy valaki mégis kint süttette magát a napon.Knuckles-t nem zavarta a hőség,békésen feküdt a Mester Smaragd előtt,és aludni próbált.Valami azonban nyugtalanította.Zizegést hallott a bozótosból.Felkelt, és lenézett a rom pereméről.Sehol semmi.Knuckles vállat vont és visszafordult a smaragdhoz, de valaki állt közvetlenül mögötte.
-ÁÁÁÁÁÁÁ! - "sikította",és ijedtében lezuhant.Nagyot puffant amikor földet ért.Fentről az a valaki köszönt neki.
-Szia szívem.Bungee-jumpingolni kötél nélkül nagyon nagy hülyeség,ugye tudod?
-Átkozott denevér! Teljesen megvesztél?! Azt akarod hogy halálra rémüljek?!
-Én azt hittem semmitől se félsz. - nevetett Rouge, és leszállt Knuckles mellé.
-Hagyj már békén! Nekem dolgom van!
-Dolgod? Le akarsz sülni a napon? Bocs, de azzal elkéstél.Már vörös vagy.De nem is az a lényeg, gondoltam szólok hogy...
-Elég! Már nagyon unom hogy folytom körülöttem, és a Smaragd körül lebzselsz!Nincs más dolgod? Családod, tesóid, vagy valakid?
Knuckles csak tovább dumált, észre sem vette Eggman repülő bázisát ami a rom fölé szállt, és eltakarta az eget.
-Ööö...Knuxi...
-Ne vágj a szavamba! Tehát akkor...hol tartottam? Ja, igen...Be lehet fejezni az állandó idegelésemet, és...
Egy robotkar nyúlt le a bázisról, és a smaragdot felemelte a helyéről.Lassan távolodni kezdett.
-Knuxi...
-Kuss!Most én beszélek!
-De figyeljé' má', ez tényleg fontos!
-Te figyelj! Most kioktatlak! Ne gyere többet ide,ne merészelj a smaragdomhoz érni, és ne tedd tönkre a napomat! Most meg szia! - azzal megfordult, és felbaktatott a rom tetejére.Amikor felért, felordított.
-HOL VAN?!! - kérdezte dühösen.Rouge felment utána.
-Ezt akartam mondani, édes, de neked nem lehet magyarázni.Eggman ide tartott, és el szándékozta lopni a drágalátos kavicsodat.De most már mindegy.Helló,én mentem. - mondta, és felszállt,de Knuckles elkapta a lábát,és visszahúzta.
-Hé, nem hagyhatsz itt! Segíts visszaszerezni!
-Az előbb nem elküldtél a fenébe?
-Ööö...
-Hjaj...na jó, gyere! - felkapta a fiút, és a bázis után szállt.Az már jó messze járt, de Rouge secperc alatt utólérte,viszont nem mert közel menni hozzá.
-Nem bírsz gyorsabban haladni?!
-Idefigyelj cukorfalat, beszélj velem szépen, különben...
-Különben???
Rouge csak elmosolyodott.
-Ugye tutod szivi hogy bármelyik pillanatban ledobhatlak?
-O.O
-Na??
-Ööö...jó denevér, szép denevér,repülj ahogy akarsz!
-Mindjárt más.
Szépen lassan szálltak az erőd felé, de nem túl közel, nehogy valami rakéával lőni kezdjenek rájuk.Knuckles végig hisztizett,vissza akarta kapni a smaragdot.Rouge nem figyelt oda rá, észrevett egy kis ajtóféleséget a repülő bázis oldalán,Körülnézett,és villámgyorsan odarepült.Betörték, és egy kis folyosóra értek.Megszólalt a riasztó, így futniuk kellett.Kicsivel később már jópár őrrobot loholt utánuk.Zsákutcába érkeztek, szembeszálltak a robotokkal.Kevesen voltak, de nagyon erősek.Knuckles ütötte-verte őket, de csak nagy erőfeszítéssel sikerült kárt tennie bennük.Rouge eközben menekülési útvonalat keresett.
-Hé, nézd! Ott az a gomb! - Kiáltotta Knuckles, és az említett falon levő gombhoz szaladt, félrelökve a robotokat.Rouge utánament.
-Ne nyúlj hozzá!
-Fogadjunk hogy valami rejtett ajtót nyit!
-Hogy te mekkora hülye vagy! Ne merészeld megnyomni, mert eltöröm a kezed!
-Nekem te ne parancsolgass,bőrpatkány! Azt teszem, amit jónak látok! Elvégre profi kincsvadász vagyok, tudom mit csinálok! - azzal megnyomta a gombot.Kinyílt alattuk egy csapóajtó, és lezuhantak, még mielőtt a robotok elkaphatták volna őket.egy nagyon szűk kis helyiségbe landoltak, Knuckles ért először földet, Rouge pedig ráesett,de a sötétben nem látta min ül.
-Huh, ez érdekes volt.Nem megmondtam hogy ne nyúlj hozzá?! De nyugi, ne aggódj, semmi bajom, puhára estem.
-AGYONNYOMSZ HÜLYE DENEVÉR!
-Mi?! Jaj, ez te vagy??? Bocs, nem láttalak.
-Leszállnál rólam? A lapockám recseg alattad...
-Ja, persze, bocs!
(Hirtelen megszólal egy géphang a falon levő mikrofonból)
-Rejtett csapda aktiválása 3 perc múlva.Behatoló megsemmisítése 5 percen belül.Nos, kedves behatolóim, kérem, dőljenek hátra, vegyenek mély levegőt, és...IMÁDKOZZANAK HA KEDVES AZ ÉLETÜK!
-Biztató,mondhatom.
-Hoppá...
-Bizony hoppá Knuxi! Most mit csináljunk?
-Nem tudom...gondolkozom...
-He...?
-Gon-dol-ko-zom.
-Olyat te nem tudsz.
-Kuss legyen!
A falból valami sárga füst kezdett szivárogni, és szépen lassan kezdett feltöltődni vele a terem.Knuckles és Rouge nehezebben vették a levegőt.
-Áááá! Mérges gáz! Rouge, ne lélegezz!
-Kösz, akkor fulladjak meg?!
-Igen! Vagyis nem! Vagyis...ööö...nem tudom!
Elkezdték rúgni a falat, hátha át tudják törni, de sajnos nem sikerült.Rouge fáradtan leült a sarokba, és csak nézett maga elé.Knuckles továbbra is próbált átjárót ütni az acélba, sikertelenül.Akkor hagyta abba, amikor hallotta hogy Rouge szipog.
-Mit csinálsz? Csak nem sírsz?
-Nem. - mondta Rouge, de a szeméből már folyt a könny.
-Hú a francba...Ne csináld már!
Rouge folytatta.
-Ne mááár! Útálom ha sírsz!
-Meg fogunk halni...
-Dehogy fogunk!
-Dehogyisnem.Nem bírfjuk már sokáig, te is tudod.
Knuckles odament hozzá, és megfogta a kezét.
-Rouge, kiviszlek innen! Megígérem! Ne félj. Gyere!
Felsegítette, és ahhoz a helyhez vitte, ahol a falat akarták kiütni.
-Na most szépen gondolj valamire ami feldühít!
-Miért?
-Csak! Ami a legeslegjobban felmérgesít, arra a dologra koncentrájl!
Rouge gondolkozott, majd hirtelen elkomorodott.Dühében belevágott a falba, ami kicsit megrepedt.
-Na látod! Csak így tovább! - azzal Knuckles is püfölni kezdte a repedés körüli területet.
-Hé, én ezt nem értem! Hogyhogy ilyen erőset ütök? És miért kell valami dühítőre gondolnom?
-Pszihológia...Tails-től tanultam.Így levezeted a feszültséget.
-Wow...
Pár perc múlva nagy reccsenéssel áttörtek,és egy másik teremben kötöttek ki.Ott volt a Mester Smaragd is.Knuckles felkapta, segített Rouge-nak is menni, mert nagyon elfáradt a szabadulásban. Amikor újabb őrrobotok támadták meg őket, Knuckles egyedül végzett velük.Az egyik ablaknál megálltak,Knux kitörte az üveget.
-Rouge, bírsz még repülni?
-Nem tudom, talán.
-Akkor hajrá, mert landolnunk kell.
Rouge minden erejét összeszedte, és kiugrott Knuckles-el és a smaragddal együtt.Nagyon nehezen, de végül is haladtak lefele.A végén már nem nagyon bírta, és 10 méterről lezuhantak, de komoly bajuk nem esett.Pihentek egy kicsit, és szépen lassan visszasétáltak a romhoz.Visszatették a smaragdot a helyére.
-Hát örömmel jelentem hogy az akciót sikeresen végrehajtottuk.
-Aha,Knuckles...Köszönöm.
-Nincs mit.Te is sokat segítettél.
-De te végezted a nehezét.És megmentettél.
-Jaj ugyan...
-Knuckles, én...
-Te mi?
-Én csak azt akartam mondani hogy sze...
Ebben a pillanatban odarepül hozzájuk Tails.
-Sziasztok! A doki erre ólálkodik, jobb lesz vigyáznotok! Gondoltam szólok!
-Szia..Kösz..Ööö...Rouge, mit akartál mondani?
-Csak...hooogy...Szerdán találkozunk! Helló! - Rouge sietve és vörös arccal elrepült.
-Hú, ennek meg mi baja? Miről beszélgettetek?
Knuckles szomorúan nézett utána.
-Knuckles? Rosszkor jöttem? Mi a baj?
-TAILS!!!!!
-M-m-m-mibaj..? Knuckles, olyan ijesztő az arcod....
-Megfizetsz,öcsi! - kiáltotta, és elkezdte kergetni a kisrókát.
-ÁÁÁÁ! Miért, mit csináltaaaam?!
-Már majdnem összejött, erre te bejössz a képbe! Na nem, ezt nem úszod meg!
-Segítsééééég!!!
Tovább üldözte Tails-t, és eltűntek az erdő sűrűjében. XD
Vége
By Angie |